Mozgalmas hétvége várt a DAB-Extra.hu jégkorongozóira, akik pénteken, illetve vasárnap is jégre léptek a Borsodi Liga küzdelmeiben. Vladimir Matejov együttese előbb Miskolci Jegesmedvék csapatához utazott, míg ma kora délután a Fehérvári Titánok látt vendégül az Acélbikákat.
   
   Mackóvári sikamika
   
   A borsodi fővárosban ráadásul nem számíthatott könnyű mérkőzésre a dunaújvárosi csapat: a hazaiak egyszer már legyőzték idén az Acélbikákat, ráadásul a mieink alaposan felforgatott együttessel várták a meccset. A sérültek közül azonban Vargyas, Borsos és Mekler is játékra jelentkezett, így mégsem kellett túlságosan belenyúlni az összeállításba, s ez szerencsére meglátszott a mutatott teljesítményen is.
   A mieinknek ugyanis alig egy percre volt szüksége ahhoz, hogy megszerezzék a vezetést, s a folytatásban is nagy nyomás alatt tartották a Jegesmedvék kapuját. A helyzetekből azonban csak a harmad utolsó pillanataiban sikerült egyet gólra váltani, de sikerült, és ez a lényeg: kétfás előnnyel vonulhattunk az első pihenőre (0-2).
   A második játékrészben sem változott túl sokat a játék képe, ugyanis az Acélbikák tovább nyomtak, a Jegesmedvék védekeztek. Méghozzá több-kevesebb sikerrel, mert ebben a játékrészben csak egy gólt tudott lőni együttesünk, de mivel könnyedén sikerült megszűrni a házigazdák támadásait, így a miskolci gárda nem sok veszélyt jelentett a kapunkra, s ha néha el is jutottak odáig, Kiss Tamás hárítani tudott (0-3).
   A záró felvonás előtt már nem is lehetett kérdéses, hogy melyik csapat nyeri majd a találkozót, hiszen hatalmas változásnak kellett volna ahhoz történni, hogy fordítsanak a házigazdák. Ahogy várható volt, nem is tudtak feltámadni a vendéglátók, sőt, a mieink két újabb góllal keserítették a hazai drukkereket, így végül 5-0 arányban nyerték az előzetesen sokkal nehezebbnek tartott összecsapást.
   
   Egy harmad gólözön
   
   Két nappal később, vagyis ma már Székesfehérváron volt jelenése együttesünknek, méghozzá a Titánok elleni mérkőzésen, s mivel a két gárda legutóbbi találkozóját nagyon simán, 9-1-re nyerték a mieink, ezúttal is ők számítottak a mérkőzés esélyeseinek.
   Ehhez képest a kora délutáni meccs első harmadát jobb lenne elfelejteni, hiszen együttesünk ekkor nem sokat mutatott abból a teljesítményéből, mellyel legutóbb simán elpáholta a fiatal fehérvári csapatot. Vladimir Matejov tanítványai meglehetősen öncélúan játszottak az első húsz percben, s ha el is jutottak a kapuig, akkor sem tudták értékesíteni helyzeteiket – és egyetlen találatot sem jegyezhettünk, így egy harmad után sokkal jobb játékban bízva vártuk a folytatást.
   Nem tudni, hogy miket mondott a szünetben Vladimir Matejov tanítványainak, de biztos valami varázsmondóka is volt a vezetőedzői fejmosás mondatai között – mert a második játékrészben valósággal parádéztak az Acélbikák. Kiss Ákos már a negyvenedik másodpercben betalált, aztán a 25. perctől valóságos hokisulit láthattak a kilátogató drukkerek – akik közül ezúttal a vendégszurkolók lehettek elégedettebbek. Csapatunk sorozatban lőtte góljait, míg a fehérváriaknak villanásuk sem nagyon volt, így mikor megszólalt a második harmad végét jelző dudaszó, már hétgólos piros-fehér előnyt mutatott az eredményjelző (0-7).
   A harmadik játékrész előtt tehát már csak két kérdés maradt: vajon megússzák-e a Titánok tíz gól alatt, s sikerül-e legalább a szépítés a hazaiaknak. Előbbi bejött, utóbbi nem, ugyanis ebben a harmadban már csak Lencsés és Erdélyi egy-egy gólját jegyezhettük fel, míg a Kóger-csapat továbbra sem nagyon jutott el a mieink kapujáig - így végül 9-0 arányban, a biztosnál is biztosabban hozták a kötelezőt a Bikák, újabb győzelmükkel is jelentősen köszörülve a Volán elleni bukta kínos csorbáján.