Kis szerencse hiányzott

A pénteki sokkot szerencsére kiheverték már az Acélbikák, s ma már újult erővel vetették magukat a munkába, ám mi arra kértük Vladimir Matejov vezetőedzőt, hogy tekintsen vissza a legutóbbi két összecsapásra. A csapat vezetőedzője szerint két teljesen eltérő mérkőzést láthattak a szurkolók csütörtökön, illetve pénteken.
- Mint általában minden mérkőzést, a legutóbbi kettőt is külön szemüvegen keresztül kell vizsgálni. A csütörtöki találkozó egy rendkívül jó meccs volt, a jégkorong minden izgalmával és szépségével. Véleményem szerint ezen a mérkőzésen játszott a legjobban mindkét együttes. Bár kétszer is kétgólos hátrányba kerültünk, sikerült felállnunk a padlóról, azaz bebizonyítottuk, hogy igenis tudunk küzdeni, s akkor sem esünk kétségbe, ha vezet az ellenfelünk. A döntetlen igazságosnak volt mondható a találkozón, bár azt sem szabad elfelejteni, hogy az utolsó harmadban nekünk voltak nagyobb lehetőségeink, s akár ott eldönthettük volna a továbbjutást. A bünetőlövések a lutri kategóriájába tartoznak, s míg a párharc első meccsén a szerencse minket segített, ezúttal az UTE pártjára állt, így sikerült szépítenie a fővárosiaknak.

Harminc perc nem elég

A második találkozóról már nem volt ennyire jó véleménnyel együttesünk vezetőedzője, aki tisztában van azzal, hogy miben hibázott a csapat.
- A pénteki találkozó teljesen más volt, mint egy nappal korábban, s ezt főként magunknak köszönhettük. Sajnos a mérkőzés elején nem azt tettük, amit megbeszéltünk a találkozó előtt, s a fegyelmezetlenségeinket, valamint azt, hogy nagyon keveset korcsolyáztunk, meg is büntette az UTE. A folytatásban ugyan feljavultunk, de ekkor a vendégek már nagyon taktikusan védekeztek, így hiába volt az utolsó harmad kapura lövési aránya 13-2, egy üres kapus góllal eldöntötték a találkozót. Tisztában vagyok azzal is, hogy érzékeny veszteség volt az újpestiek számára Gallo kiesése, ám visszanézve a találkozót, nem igazán értem az újpesti csapathonlap hangulatkeltő írását, ugyanis semmilyen szabálytalanság nem előzte meg a szlovák légiós sajnálatos sérülését. Csak érdekességként jegyezném meg, hogy az első dunaújvárosi mérkőzésen Juraskoról állították azt a fővárosiak, hogy eltörött a keze, ehhez képest simán tudott játszani a pénteki derbin is…

Csalódottan, de bizakodva

Vladimir Matejov persze nem örül annak, hogy kettő-nullás vezetésről nem sikerült még eldöntenie csapatának a továbbjutás kérdését, de mint azt elmondta, továbbra is bízik abban, hogy az Acélbikák képesek lesznek kiharcolni a döntőbe kerülést.
- Amennyiben valaki a sorozat előtt azt mondja, hogy négy meccset követően egálra áll az elődöntő, azonnal aláírtam volna, így azonban, hogy az első két mérkőzést megnyertük, most egy picit csalódott vagyok, s ez elmondható a játékosokról is. Ezzel együtt persze nem adjuk meg magunkat, s bár idegenben talán még nehezebb lesz megszerezni a győzelmet, természetesen a siker reményében utazunk el szerdán a fővárosba.